Szőreg – Árpád-kori település. A Tisza és a Maros árteréből lassan kiemelkedő, hosszan elnyúló észak-déli löszháton talált gazdag régészeti leletek bizonyítják, hogy már a neolit korban megtelepedtek itt az emberek. A honfoglalás korától lakott hely, a Szent Fülöp tiszteletére emelt monostoráról 1192-ből (Sancti Philippi), a községről 1239-ből (Zeurug) vannak írásos emlékek.
A Magyarországon termelt rózsatövek 98 százalékát a Szőreg környéki területeken, hazánk egyetlen nagy rózsatőtermesztő tájkörzetében termelik.
A szőregi rózsatő külföldön is jó hírnévnek és elismertségnek örvend, az évente megtermelt 2-2,5 millió darab döntő többsége exportálásra kerül.
A rózsatermesztés környezeti feltételei közül a legfontosabb a fény. A szőregi rózsatő minőségét a napsütéses órák száma mellett nagyban meghatározza a naphossz, a fényerősség, valamint a fényenergia is. Szőreg környéke Magyarország legmelegebb nyarú és legjobb fényellátottságú vidéke.
A Tisza-Maros szög tápanyagdús, laza szerkezetű öntéstalaja igen kedvező a termesztéshez. A folyók közelsége az optimális relatív páratartalmat és az öntözés lehetőségét is biztosítja.
A különleges természeti adottságok, az apáról fiúra szálló szakmai tudás és tapasztalat eredményeként a szőregi rózsatő kiváló tulajdonságait bármely éghajlati adottságok közé kerülve megtartja.
Szőregről további érdekességeket, napi információkat olvashat a szoreg.hu honlapon.
